- Haló? - szóltam bele kómásan a telefonomba, ami a csörgésével aljas módon felébresztett.
- Stella? Veronica vagyok. Hamarabb haza tudok jönni! Délelőtt már otthon leszek. - szólt bele a telefonba. Kissé magamhoz tértem, és eszembe jutott, hogy én most a fiúkkal vagyok egy hotelszobában. Mivel nem válaszoltam vissza a telefonba, Veronica megint beleszólt.
- Hol vagy most? Jól vagy? - kérdezte.
- Persze, nincsen semmi baj, csak találkoztam a fiúkkal. Mármint... Még mindig itt vagyok náluk. - mondtam, és közben körülnéztem a helyiségben, ahol egyedül feküdtem.
- Ó. Értem. Akkor nem is zavarlak. Nemsokára találkozunk. Szia! - tette le a telefont. Felhúzott szemöldökkel zároltam le a telefonomat, majd visszadőltem az ágyba.
*Harry szemszöge*
Fájó fejjel keltem fel. Tegnap este kicsit többet ittunk a kelleténél. Körbenéztem. Még mindenki aludt. Stella szobájából viszont mozgolódást hallottam. Akaratlanul is mosolyra húzódott a szám, és szinte kipattantam az ágyból.
Bementem a fürdőszobába, ahol magamra néztem. Egy alsó, izmos felsőtest és karok, szexi kócos haj. Tökéletes. Hónaljamra dezodort fújtam, kicsit kiöblögettem a számat szájvízzel, és megmostam az arcomat. Ennyi pont elég volt.
Kisétáltam a helyiségből, és egy határozott mozdulattal bekopogtam Stellához. Nem jött válasz. Hát benyitottam.
- Te meg mi a francot keresel itt? - nézett rám flegmán. Kócos haja talán szexisebb volt, mint nekem, de tökéletes alakját a tegnapi ruhája, és a takaró fedte el. Ez így nem fer. Látni akartam...
- Téged. - húzogattam a szemöldökömet.
- Keress tovább, csak ne itt. Szia! - mosolygott, majd intett, hogy most már igazán kimehetnék. Ennyi? Semmi hatása a jelenlétemnek?
*Stella szemszöge*
Nem adta fel. Valamit akart.
- Harry utoljára mondom, hogy húzz ki innen a francba! - mondtam most már erélyesen. Nem elég, hogy tegnap az alkohol hatása miatt konkrétan bármilyen nőneműre rámászott, most megint szórakozik.
De nem ment ki. Közeledett felém. Elért az ágyhoz, ahol felültem, hogy minél messzebb legyek tőle, de hiába. Rátérdelt az ágyra, és feljebb kúszott rajta, négykézláb, majd fölém hajolt teljes testével.
- Még mindig azt akarod, hogy kimenjek, cica? - kérdezte fenyegető hanggal. - Fogd be a szádat, mert felébreszted a többieket. - tette a kezét a számra, majd előhúzott egy kulcsot a farzsebéből, és az ajtóhoz toppanva halkan bezárta azt. Visszatért az eredeti pozíciójába, és megint fölöttem hajolt. Most már féltem. Egyáltalán nem volt vicces. Megfeszültem.
Egy ideig szemezett velem, majd kitépte a kezemből a takarót, amivel eddig magamat takartam. A tegnapi cicanadrág volt rajtam, és egy nagy Ramones póló.
- Csini. - mondta, majd erőszakosan lerángatta rólam a pólót, és a nadrágot. Próbáltam üvölteni, de befogta a számat, és az amúgy is halk hangomból így most semmi sem hallatszódott. Hiába kapálóztam, és hiába próbáltam minden porcikámmal ellenkezni, ő volt az erősebb, és simán lefogott. Kezei egy érzékeny pontomhoz vándoroltak, amit végképp nem bírtam. Gyorsan kellett gondolkodnom, különben percek kérdése alatt magáévá tett volna. Ezt nem engedhettem. Elkezdtem rúgni, kapálózni, harapni, és sikerült eltalálnom a férfiasságát, ami miatt egy pillanatig összerogyott, így előnyt kaptam. Elkezdtem ordibálni, majd az ajtóhoz futottam, és dübörögtem azon, segítségért kiabálva. Pár másodperc múlva Liamet hallottam meg.
- Stella? Stella jól vagy? Nyisd ki az ajtót! - szólt idegesen.
- Liam, nem tudom! Bezárt! - kiabáltam ahogy csak tudtam, de addigra Harry magához tért, és visszalökött az ágyra. Kétségbeesetten próbálta eltávolítani rólam a maradék fehérneműmet, ami részben sikerült is, majd azonnal meg akarta tenni.
Már nem bírtam ellenkezni, minden erőm elszállt, amikor valaki berúgta az ajtót. A könnycseppektől nem láttam ki az, de hamarosan felfogtam a helyzetet. Liam veri Harry-t, egymással verekednek. Félelmemben nem tudtam mást tenni, minthogy azonnal elhagyjam a helyiséget. Magam köré csavartam egy takarót, és kifutottam onnan. A másik helyiségbe Zayn lépett be, majd meglátott engem.
- Hát a ruhádat hol hagytad? - kérdezte mosolyogva, én pedig könnyes szemmel néztem az övébe. Tekintete a másik szobába szegeződött, amiben látta, hogy Liam éppen ököllel üti Harry fejét, aki kegyetlenül visszaütött neki.
- Hazaviszlek. - mondta gondolkodás nélkül, majd levette a pólóját, és a kezembe adta, hogy vegyem fel, majd kivett a szekrényből egy köntöst, és kitessékelt a szobából.
Egész hazafele úton egy szót nem szóltunk egymáshoz. Amikor megérkeztünk, egy halk köszönömöt ejtettem ki, majd berohantam a házba. A sokkos állapotom még mindig szüntelen volt, gondolkodás nélkül minden lakatot bezártam az ajtón, majd a fürdőszobába indultam. Kis gondolkozás után beálltam a meleg zuhany alá, és próbáltam feldolgozni, hogy mi is történt velem...